energiafuggetlenites.hu

Hőszivattyú elhelyezése

A hőszivattyúk többsége beltéri elhelyezést igényel. Ez alól csak a kültéri levegős hőszivattyúk kivételek, melyek elhelyezéséről a levegős hőszivattyú menüpontban talál információkat.                                                                                       Balról-jobbra: puffertároló, melegvíztároló (bojler), A családi házak fűtésére alkalmas, beltéri elhelyezést igénylő hőszivattyúk mérete rendszerint nem haladja meg egy 100-120 literes hűtőszekrény méreteit. Ahhoz azonban, hogy a hőszivattyú teljesítse feladatait, méghozzá folyamatosan és gazdaságosan, még szükséges néhány nagyméretű berendezést is elhelyeznünk házunkban.

Hőszivattyú rendszer helyigénye

A használati melegvizet (a tisztálkodáshoz előállított melegvizet) a hőszivattyúk – saját maguk – általában nem tudják átfolyó rendszerben (tehát azonnal) előállítani, így rendszerint szükség van használati melegvíz tartályra. Ezek átmérője 60-75 cm, magassága – űrtartalmuktól függően – 150-240 cm. A hőszivattyú mind a fűtési, mind az esetleges hűtési szolgáltatását sokkal egyenletesebben és gazdaságosabban tudja teljesíteni, ha még egy puffertartályt is elhelyezünk a rendszerben. Ezek mérete hasonlatos a használati melegvíz tartályokéhoz. Mindezek elhelyezéséhez egy legalább 2,5 méter hosszúságú és 1,5- 2 méter szélességű szabad területre van szükség a garázs végében, a pincében, vagy a háztartási helyiségben. Lényeges szempont, hogy a hőszivattyú kompresszora, a keringtető szivattyúk, a motoros szelepek működés közben hangot adnak ki magukból, amely zaj zavaró lehet, ha a hőközpontként használt helyiség közvetlenül egy hálószoba mellett helyezkedik el. Ugyanígy nem érdemes a hőszivattyút a tetőtérbe telepíteni, mert a födémen keresztül zavarhatja a lakók nyugalmát.
A hőszivattyúk többsége beltéri elhelyezést igényel. Ez alól csak a kültéri levegős hőszivattyúk kivételek, melyek elhelyezéséről a levegős hőszivattyú menüpontban talál információkat.                                                                                       Balról-jobbra: puffertároló, melegvíztároló (bojler), A családi házak fűtésére alkalmas, beltéri elhelyezést igénylő hőszivattyúk mérete rendszerint nem haladja meg egy 100-120 literes hűtőszekrény méreteit. Ahhoz azonban, hogy a hőszivattyú teljesítse feladatait, méghozzá folyamatosan és gazdaságosan, még szükséges néhány nagyméretű berendezést is elhelyeznünk házunkban.

Hőszivattyú rendszer helyigénye

A használati melegvizet (a tisztálkodáshoz előállított melegvizet) a hőszivattyúk – saját maguk – általában nem tudják átfolyó rendszerben (tehát azonnal) előállítani, így rendszerint szükség van használati melegvíz tartályra. Ezek átmérője 60-75 cm, magassága – űrtartalmuktól függően – 150-240 cm. A hőszivattyú mind a fűtési, mind az esetleges hűtési szolgáltatását sokkal egyenletesebben és gazdaságosabban tudja teljesíteni, ha még egy puffertartályt is elhelyezünk a rendszerben. Ezek mérete hasonlatos a használati melegvíz tartályokéhoz. Mindezek elhelyezéséhez egy legalább 2,5 méter hosszúságú és 1,5- 2 méter szélességű szabad területre van szükség a garázs végében, a pincében, vagy a háztartási helyiségben. Lényeges szempont, hogy a hőszivattyú kompresszora, a keringtető szivattyúk, a motoros szelepek működés közben hangot adnak ki magukból, amely zaj zavaró lehet, ha a hőközpontként használt helyiség közvetlenül egy hálószoba mellett helyezkedik el. Ugyanígy nem érdemes a hőszivattyút a tetőtérbe telepíteni, mert a födémen keresztül zavarhatja a lakók nyugalmát.
Kombi tartály

Kombi tartály

Amennyiben épületünket nem kívánjuk hőszivattyúval hűteni, lehetőség van a puffertartály és a használati melegvíz tartály összevonására, azaz úgynevezett kombi tartály alkalmazására. Ez úgynevezett „tartály a tartályban” rendszer, ahol a nagyobbik tartály felső részében található a használati melegvíz tartály.

A kombi tartály alkalmazásával megtakaríthatunk egy tartálynyi helyet, azonban cserébe kevesebb melegvizet tudunk tárolni, és a puffertartály hőmérsékletét is magasabb hőmérsékleten (legalább 45°C-on) kell tartani, ami felületfűtés esetén nem gazdaságos megoldás.

Kombi tartály

Amennyiben épületünket nem kívánjuk hőszivattyúval hűteni, lehetőség van a puffertartály és a használati melegvíz tartály összevonására, azaz úgynevezett kombi tartály alkalmazására. Ez úgynevezett „tartály a tartályban” rendszer, ahol a nagyobbik tartály felső részében található a használati melegvíz tartály.

A kombi tartály alkalmazásával megtakaríthatunk egy tartálynyi helyet, azonban cserébe kevesebb melegvizet tudunk tárolni, és a puffertartály hőmérsékletét is magasabb hőmérsékleten (legalább 45°C-on) kell tartani, ami felületfűtés esetén nem gazdaságos megoldás.

Csőkígyós puffertartály

Csőkígyós puffertartály

Ugyancsak helytakarékos megoldás, ha a használati melegvizet a puffertartályban elhelyezett különleges csőkígyóban, átfolyó rendszerben készítjük el.

Ez nem mond ellent annak, amit e fejezet elején írtunk, hiszen ilyenkor nem a hőszivattyú saját maga állítja elő átfolyó rendszerben a használati melegvizet, hanem egy puffertartály segítségével.

Csőkígyós puffertartály

Ugyancsak helytakarékos megoldás, ha a használati melegvizet a puffertartályban elhelyezett különleges csőkígyóban, átfolyó rendszerben készítjük el.

Ez nem mond ellent annak, amit e fejezet elején írtunk, hiszen ilyenkor nem a hőszivattyú saját maga állítja elő átfolyó rendszerben a használati melegvizet, hanem egy puffertartály segítségével.